Az Egyenlítőtől délre is elvitte iskolája hírnevét

Ezüstöt ért Kozma Csaba tudása az Indonéziában megrendezett természettudományi olimpián.

Az IJSO-t, magyar nevén Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpiát Indonézia alapította 2004-ben. Egy-egy ország hat fős diákcsapattal vehet részt a versenyen. A csapattagok nem tölthetik be 16. életévüket a tudáspróba naptári évében.

A verseny három fordulóból áll: egy teszt fordulóból, valamint egy elméleti- és egy gyakorlati fordulóból. A versenyzők teljesítményét egyénileg bírálják el. A gyakorlati fordulón két 3 fős csapatban kellett dolgozni, de az itt megszerzett pontszám az egyéni eredményekhez adódott. A versenyt immár tizenharmadik alkalommal rendezték meg. Az alapító Indonézia a turisták által is kedvelt Bali szigetét jelölte ki helyszínül. De hallgassuk a magyar csapat egyetlen vidéki iskolát képviselő résztvevőjét, Kozma Csabát, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulóját!

„December elején – itt hagyva a magyar telet – az örök nyár hazájába „csöppentünk”… A verseny magyar felkészítésén olyan diákok vehettek részt, akik valamely hazai országos természettudományi verseny döntőjén kiemelkedően szerepeltek. A felkészítést az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanárai tartották Budapesten. Ez június 17-én kezdődött meg egy tíz alkalomból álló nyár eleji felkészítő turnussal, amely során átvettük a kilencedikes tananyag elejét. Rajtam kívül mindenki csak a nyolcadik évfolyamot végezte el. Ezen kívül nyárra feladtak még további tananyagokat, amelyek ismerete szükséges volt a szeptember 3-án megrendezett első válogatóhoz. Ekkor kilenc diákot válogattak be, akik tovább versenyezhettek az olimpián való részvételért. Innentől kezdve szinte minden pénteken és vasárnap felkészítést tartottak a verseny teljes ismeretkörének elsajátításához. Ezeken az alkalmakon az előzőleg elsajátított tanagyagból dolgozatokat írtunk, amelyek pontszáma 1/3 részben beszámított a második válogató végső pontszámába. A második válogatót október 31-én rendezték meg. Ennek eredménye alapján rajtam kívül öt budapesti (három fazekasos, egy apáczais és egy eötvösös) gimnazista került be a Magyarországot képviselő válogatottba. Ezután még három, a gyakorlati fordulóra való felkészítőn vettünk részt.” – meséli Csaba.

„A csapat november 29-én indult ki a versenyre, hogy a hétórás időeltolódáshoz valamelyest hozzászokjunk. Az első pár napot a tanári hotelben töltöttük, illetve kirándultunk. December 2-án a versenyszervezők átvittek a diákok részére fenntartott szálláshelyre, ahol azon nyomban elvettek minden kommunikációra használható elektronikai eszközt, hogy minden esetleges csalást elkerüljenek. Másnap rendezték az ünnepélyes olimpiai megnyitót. Ekkor találkozhattunk utoljára a felkészítő tanárainkkal, mivel ezután ők már a verseny feladatait fordították. A verseny első fordulója, a teszt-forduló december 4-én volt. Harminc feleletválasztós kérdést kellett megválaszolnunk – egyenlően elosztva a biológia, kémia és fizika tárgyköréből. Erre három óra állt rendelkezésünkre. Az elméleti fordulót december 6-án tartották. Itt elméleti kérdéseket és számolási feladatokat kellett megoldanunk, és erre szintén három óránk volt. A gyakorlati részt december 8-án rendezték. Az itt szereplő három fős csapatokban az egyikünknek kémiából, a másiknak biológiából, s a harmadik csapattagnak pedig fizikából kellett elvégezni különböző gyakorlati jellegű feladatokat. Én a biológiát vállaltam.

A versenyek közötti napokon Bali nevezetességeihez vittek el bennünket. Első alkalommal két tengerparti templomot tekinthettünk meg, a Tanah Lotot és az Uluwatut. A második alkalommal a Pandawa tengerpartra vittek, ahol egy délelőttöt töltöttünk. December 8-án, a verseny utáni délutánon elvittek a GWK Cultural Parkba, ahol egy kulturális esten vehettünk volna részt, de mi inkább az indonéz magyar nagykövetasszony vacsorameghívását választottuk. Másnap még elvittek Penglipuranba, amely egy kulturális falu, és a Krisna Shopping Center-be, ahol ajándékokat vásárolhattunk. A záróünnepségre december 11-én, vasárnap került sor. Mi, magyarok egy arany-, négy ezüst- és egy bronzérmet szereztünk. Az én nyakamba ezüstérmet akasztottak. Másnap a denpasari reptéren intettünk búcsút az „élő istenek szigeté”-nek.”