Bonyhád a XIX. század végén
A hajdani történetírók számtalan okot, és személyes felelősöket kerestek az iskola áthelyezésének indoklására. Tény, tény, hogy az iskola kinőtte magát, az ország, a térség, gazdasági, politikai színképe megváltozott. A kiegyezés után (1867) az ország új erőre kapott, megerősödtek a nemzeti törekvések. 1868-ban Eötvös József benyújtja a képviselőháznak a népoktatási- és a nemzetiségi törvényt.
...
Bonyhád ebben az időben egy harmonikusan fejlődő mezőváros, sváb, magyar és jelentős zsidó lakossággal. 1869-ben 5749-re tehető az itt élők száma. Folyamatos fejlődésének titka a Perczel és Kliegl családok tudatos, ésszerű betelepítő politikája: a magyar jobbágyok, német zsellérek és iparosok, a zsidó kereskedők alakítják a térség arculatát
...
Látható tehát az érvek egybecsengése, melyek meghatározták az iskola költözését, ezért 1869. április 1-én Bonyhádon tartott esperesi tanácskozáson bejelentik, hogy Bonyhádot választották az új iskola helyszínéül, és egy felhívást tettek közé, az algimnázium költöztetésének a megszervezéséért, a szükséges anyagiak előteremtéséért.
...
Az iskola folyamatos átköltöztetésével párhuzamosan megindult egy tiltakozás is a költöztetés ellen. Sárszentlőrinc küldöttsége is egy felhívást szerkesztett, Ellenvélemény címen, amelyben érveltek az iskola maradásáért. Kiemelték a költözés anyagi terheit, és hangsúlyozták azokat az erőfeszítéseket, amelyet a sárszentlőrinci közösség tett a magyar nyelv elsajátításáért, az intézet nemzeti jellemének a megőrzéséért. Bár kezdeményezésük érthető volt, hiszen tudták mit jelentett az iskola a falu lakóinak, munkájuk végül eredménytelen lett, mert amikor 1869 nov. 11.-én a kölesdi szavazásra került sor, az esperesség 35 gyülekezete közül 31 igennel szavazott. Az iskola sorsa eldőlt, az iskola költözik!
Bonyhádi algimnázium 1870-1906
A bonyhádi algimnáziumban 1870. szeptember 6.-án tartottak először évnyitót. Az akkori iskola Bonyhád szélén, "a város emelkedett részében, egészséges helyen állt, tágas udvarral és kerttel" a népiesen elnevezett Szén utcában volt. Bonyhád legszárazabb utcájában fekszik, melyhez a város mindenik részéből nehézség nélkül eljuthatni. Az ingatlant az esperesség a Chevra Kadischa (Szent Egylet) zsidó jótékonysági szervezettől vette meg, amelyet akkor a zsidó hitközség bérelt, és iskolaként működtette.
Milyen lehetett a régi romokban heverő zsidó iskola? Nehéz elképzelni, mert az évek során sokszor átalakították, mai formáját feltehetőleg az 1887-es átalakítás során nyerte el. A telek a mostani Bajcsy-Zsilinszky utcáról nézve a zsidó temetőig tarthatott, az iskola a telek jobb felén helyezkedett el. Az utcára 4 ablakkal néző tágas terem volt az első osztály, melynek bejárata a folyosóra nyílott, vele szemben volt a két ablakkal az utcára néző tanári szoba ajtaja. A tanári szobákban található a szertár és a könyvtár. Az udvar felől egy benyílóból jobbra és balra esett az eléggé tágas második és harmadik osztály terme, míg a kisebb negyedik osztály a folyosó végén volt elhelyezve. Hátrább az udvarban tágas konyha mellett nagy teremben étkeztek a konviktusbeliek míg az udvar vége felé néhány üres szoba és konyha, fa- és szénraktárul, üres ládák, szerszámok, tornaszerek kamarájául szolgált. A tágas, fás udvaron mászólétrák, hátul két- két szobából álló lakás a szakácsné és a házmester részére. Örvendetes hír, hogy az iskolában lehetőség nyílik a téli gimnasztika számára is.
A megnyitóra szépen újrafestették az épületet. Az első osztályban folyt le az ünnepély, melyen három (Tolna, Somogy, Baranya) vármegye evangélikus vezetői voltak hivatalosak, és természetesen az érdeklődő szülők serege. Bonyhád társadalma is méltányolta azt a kultúrmunkát, amit az iskola itt végezni fog, és méltóan vett részt az ünnepélyen, valamint a politikai hatóság, a vármegye is képviseltette magát.
...
Örömünnep az iskola történetében 1887. október 26. 17 év után, hogy a Sárszentlőrinci iskolát Bonyhádra helyezték, alapításának 80. évfordulóján elkészült az új iskola, melynek egy része még ma is áll és iskolának használjuk a Bajcsy Zsilinszky utcában. Nagy ugrás ez az iskola történetében, hiszen végre megint méltó saját épülete van az egyházmegye, a bonyhádi lakosok áldozatkészsége során.
...
A tornacsarnok építése már égető gongja volt az iskolának, termek kialakításával próbálták enyhíteni a hiányát. A terveket egy budapesti építész Kallina Mór készítette el még az 1888/89. tanévben. Építésére külön bizottság alakult, adományokat gyűjtöttek és 1893. tavaszán megkezdték az építkezést. Szeptemberre elkészült a 28 m hosszú, 12 m széles épület, amely egy 240 m2 területű tornacsarnokot és 96 m2 területű rajztermet foglalt magába. Építésekor a legelső tornacsarnok volt Tolna megyében, szilárdságára és teherbírására jellemző, hogy ma is ezt használják a gyerekek.
II. fejezet (1870-1906)
Bonyhád
Bonyhád kataszteri térképe, 1860-ból.
Középen a piros-fehér-zöld rész a megvásárolt ingatlan
A bonyhádi algimnázium első értesítője
Az új épültet 1887-ben
Régi eszközök a fizika szertárból
Régi eszközök a fizika szertárból
Kép a Tornateremről