Állami Petőfi Sándor Általános Gimnázium 1949-1992

 

Az államosítással az intézménynek minden egyházi jellege megszűnt, s az iskola egyike a sok közül az országban működő állami gimnáziumoknak. Beállt, beállították a sorba. 1949-ben a hivatalos neve: Állami Petőfi Sándor Általános Gimnázium. Az átmenet fokozatos volt, így történhetett meg, hogy az 1949-1951 szakaszban még tovább folyt a hitoktatás heti két órában, tanítják a latin, németet és angolt heti három órában. 1951 után mikor a felső tagozatot felosztják humánra és reálra, mindezek oktatása megszűnik, (a latin megmarad a humán tagozaton, 1968-ban indul az utolsó latinos osztály), és idegen nyelvként heti 4-5-6 órában bevezetik az oroszt. A nyelvtanulásban a feszültség 1957-ben oldódik, amikor a diákok újra tanulhatnak németet vagy angolt.

...

Az államosítás után az iskolát felosztják, a közadakozásból és a hívek áldozatos anyagi hozzájárulásával felépített iskola más oktatási intézményeknek lesz helyszíne. Az algimnázium épülete leválik és egyik szárnyában a hajdani Evangélikus Kereskedelmi Középiskola az 1949/50-es tanévtől Állami Kereskedelmi Középiskola jogcímen folytatja működését, a másik részében ipari iskolások költöznek.

Az internátus (diákotthon) és a tápintézet új, önálló intézményként állami diákotthon lesz. 1955-ben, Vörösmarty Mihály halálának századik évfordulóján felveszi a költő nevét, majd decemberben a kollégium előtt elhelyezik Horváth Olivér Vörösmarty szobrát. A névválasztást és a szoboravatást, az akkori igazgató, Kolta László (1953-1958) kezdeményezte.

...

Horváth Olivér (1915-1997) szobrász, festő, matematika tanár, 1940-1959 között volt iskolánk tanára, majd Pécsre költözik, ahol a Tanárképző Főiskola docense 1976-ig. Keze munkáját dicsérik az iskola előkertjében és a kollégium előtt felállított Kossuth-, Petőfi-, és Vörösmarty-szobrok. Olajfestményei, akvarelljei alaptémáit is sokszor merítette a gimnázium életéből, megihlette a sárszentlőrinci algimnázium is. 1987-ben festményeinek egy részét Bonyhád városának adományozta.

...

Az 1959-től fokozatosan (sokszor átláthatatlanul) átszervezik az iskolai oktatást. A cél az iskolát közelebb hozni az élethez, a gyakorlathoz, alapelv az iskola készítse elő a tanulót a termelőmunkára. Ezért az iskola kereste a kapcsolatot az ipari és mezőgazdasági üzemekkel. Új "szaktermeket" alakítanak ki: tanműhelyeket, oktatótermeket, raktárokat. Első körben a főépület alagsorát alakították át, itt volt a két pedellusi lakás és a szeneskamrák, majd a tápintézetet számolják fel, és alakítják át, termelő munkára alkalmasnak. Megszüntetik a dísztermet, így két új tantermet nyernek, felszámolják a rajztermet, az iskolamúzeumot.

...

A tanítási hét (6 nap) egy napját, a diákok gyakorlati munkával töltik. (5+1-es oktatás). Ez vagy az iskolában, vagy a helybéli zománcgyárban, cipőgyárban történik, illetve az Ezüstkalász Termelő Szövetkezetben. Az életre való nevelés azt eredményezte, hogy az iskolában lazult a fegyelem, de a szakmai oktatás sem érte el a kívánt hatékonyságot. Ezért 1965-ben a MSZMP politikai bizottsága határozatban elveti ezt a képzési formát, a gyakorlati oktatást heti két órára csökkenti, s gyakorlatilag az elkövetkező években meg is szünteti. Az oktatásnak ezt a formáját az újonnan létesülő szakközépiskolák fogják felvállalni.

...

 

Állami Gimnázium, 1965-1992

 

1965-től már polarizálódik a diákok érdeklődési köre, az iparosodó Magyarországon gyors "sikert" lehet elérni egy szakközépiskolában, szakmunkásképzőben megszerzett bizonyítvánnyal, sokan ezt az utat választják az érettségivel szemben.

...

A diákság létszámának nagyarányú csökkenésével, az 1965-1971-közötti időszakban több mind 100 diákkal csökkent az iskola létszáma, érezhetően javul a gimnáziumban az oktatás hatékonysága. Ugyanakkor, 1966-tól új igazgató áll az iskola élén, Schwartz Tibor, matematika-fizika szakos tanár, aki biztos kézzel, fiatalos lendülettel vezeti az iskolát. Az egységes képzésű osztályok (1965-1982) mellett, humán (1968-1982) és a reál tagozaton (1969-1982) oktatnak. A reál osztályok, ahol már heti 6 órában tanították a fizikát és a matematikát a 3. és 4. évfolyamon, nagyon sikeresek voltak. Schwarcz Tibor matematikából, Jurisits József fizikából indították az első osztályokat, majd csatlakozott a csapathoz Szemerédi István és Szemerédi Istvánné 1964-ben, Erdélyesi János 1970-ben majd Katz Sándor 1973-ban. Az eredmény látványos: diákjaink az országos versenyeken az első 10 között szerepelnek.

...

Schwartz Tibor igazgatónak a matematikán kívül másik nagy szenvedélye a sport. Az ő idejéhez fűződik a mai futball-, futópályának a kialakítása, a régi tornaterem korszerűsítése. Boross Dezső tanár úr, aki 1939-től tanított az iskolában, 1970-ben átadta a stafétát Szabó Miklós országos gátfutó bajnoknak, majd 1975-ben iskolánkba érkező Ónodi házaspárnak.

...

1981-ben az iskola alapításának 175. évfordulója megint megmozgatja az Alma Mater vonzáskörzetét. Diákjaink kerékpára pattantak és 175 km-t kerékpároznak! Április 4-én 200 keréppáros diák indul el Bonyhádról Sárszentlőrincre. Az első állomás a borjádi méhes a hajdani Sass kúria udvarán, majd Sárszentlőrinc a régi algimnázium, az ősi iskola. A lelkesedés nagy, diákjaink nem lankadnak. A jól sikerült út után április 25-én Kiskőrösre, Petőfi szülőházához látogatnak.

...

1981-ben szerveződnek az öregdiákok is, a 175. évfordulón 600 véndiák ünnepelt együtt! Itt vetődik fel a BÖSZ újjászervezésének gondolata, elhatározzák, hogy az 1946-ban betiltott Bonyhádi Öregdiák Szövetséget feltámasztják csipkerózsika álmából. Kós Árpád és Nagy Zoltán munkálkodása során 1982-ben újraalakul a Bonyhádi Öregdiák Szövetség. A hagyományaihoz híven minden év május harmadik vasárnapján tartják a közgyűlést, amikor a régi tanárokról, kiemelkedő teljesítményeket elért öregdiákokról emlékeznek meg. A szövetség minden évben jutalmazza a legeredményesebb végzős diákokat (2-3 fő).

 

 

I. fejezet (1806-1870)

 

II. fejezet (1870-1906)

 

III. fejezet (1906-1924)

 

IV. fejezet (1924-1948)

 

V. fejezet (1949-1992)

 

VI. fejezet (1992-2005)

 

 

 

1949-50-ben végzett osztály, osztályfőnök: Kolta László.

 

 

Ballagási tabló részlet, 1949-1950.

 

 

A tantestület 1953-ban.

 

 

Horváth Olivér (1915-1997) szobrász, festő, matematika tanár

 

 

Boross Dezső sportolóinkkal. Középen Lukács József aki 1983-tól 1989-ig a magyar tornászválogatott vezetőedzője.

 

 

Vörösmarty szobor

 

 

Megemlékezés Kiskőrösön, a Petőfi szülőházánál.